A tárgyi bizonyítékok kriminalisztikai laborvizsgálata néha talán a „mikor?”, de leginkább a „ki?”, „mi?”, „hol?”, „hogyan?” kérdések megválaszolására alkalmas, de adekvát választ a „miért?”-re szinte soha nem ad.
Az igazságügyi genetika (igazságügyi állatgenetika, igazságügyi vadvilág genetika) különböző módon megfogalmazott kérdései általában az alábbi csoportokba sorolhatók:
- Mi is az a minta, amit vizsgálunk (vizsgáltunk, vizsgálnunk kellene)?
- A minta kitől (mitől) származik (származhat)?
- Az adott mintaadó lehet-e apja, anyja, gyereke, rokona egy másik mintaadónak?
- A minta honnan származik vagy eredeztethető?
- A minta mikor került oda, ahol biztosították?
- Valamikor lehetett-e minta ott, ahonnan most nem lehetett biztosítani (kimutatni)?
Az első kérdéskör a minta azonosítást foglalja magában. Egyes esetekben azonosíthatjuk (konfirmálhatjuk) pl. a biológiai minta szöveti-, rendszertani (taxonómiai) eredetét, és megvizsgálhatjuk (felülvizsgálhatjuk, kizárhatjuk) feltételezett összefüggését a kérdéses cselekménnyel, történéssel (helyszínnel).
A második kérdéskör a minta azonosságának, egyediségének vizsgálatát, megállapítását foglalja magában. A minta származása (leszármazása) köthető-e egyetlen (vagy több) egyedhez (személyhez, individuumhoz), annak milyen mértékű bizonyossága (esetleg számszerűsített statisztikai valószínűsége) van, és kizárható-e genetikailag közel azonos mintadonorok lehetősége? A válaszokhoz sok esetben összetett, az összes lehetséges (sejtmagi- és mitokondriális) genomot érintő vizsgálatok) szükségesek. A nem emberi eredetű biológiai anyagok igazságügyi DNS vizsgálata számos esetben új, specifikus markerek fejlesztését és alkalmazását követeli meg.
A harmadik kérdéskör leginkább a vadvilág genetika területéhez kapcsolódik, ahol a minta földrajzi eredetének vizsgálata (megállapítása) is lényeges bizonyító erőt képviselhet. Genetikai módszerekkel a minta potenciális népesség-csoportjának (populációjának) genetikai felmérése, ismerete szükséges.
A negyedik és ötödik kérdéskör habár viszonylag gyakori, részben a környezet-függő (állapotmódosító) változók nagy száma és reprodukálhatatlan komplexitása, részben a természettudományos vizsgálatokhoz szükséges kritériumok hiánya miatt szakértői véleményezésre nem alkalmasak.
Mindazonáltal az adott minták jellemzőiknek köszönhetően meglehetősen nagy befolyást gyakorolnak a vizsgálati lehetőségekre és azok sikerességére, így a megválaszolható kérdéseket is jelentősen korlátozhatják.